Az arcfelismerő programok komoly veszélyt jelentenek
Az egyik ilyen legfelkapottabb és legismertebb oldal a Clearview, egy kis, titkos startupként indult, amely 2017-ben indított egy 30 milliárd fotóból álló, a közösségi médiaplatformokról a felhasználók beleegyezése nélkül lekapart adatbázist használó alkalmazást. A Hoan Ton-That ausztrál informatikus által vezetett céget Európában és Ausztráliában is megbüntették az adatvédelem megsértése miatt.
Az elmúlt időszakban hasonlóan népszerűvé vált a PimEyes, ahol hihetetlenül könnyen tudunk arcfelismeréseket végezni. Csak feltöltünk magunkról egy képet, s pàr másodperc múlva már meglepődve böngészhetjük, linkekkel együtt, hogy az online tér mely szegletében vagyunk fellelhetőek arcunkkal feltöltött állapotban❗️
Elsőre még hasznosnak is tűnhet az alkalmazás, hiszen egyfajta kontrollfunkció biztosításának látszatát kelti. Ugyanakkor az előfizetői ár (39$) és a napi 25 lekérdezési lehetőség jól mutatja, hogy ezt alapvetően nem arra találták ki, hogy egyszerhasználatos eszközként csak magunkat ellenőrizzük le a kétes eredetű adatbázisban.
Másképpen: bárkit, akiről tudunk egy viszonylag normális minőségű képet készíteni, le tudjuk kérni, s kvázi adatokat szerezhetünk a személyről.
Gondolkodunk-e azon továbbá, hogy honnan szerezték a platformok tulajdonosai az adatbázisokat? Hogyan férnek hozzá különféle webhelyeken talàlható képekhez❓
☝️ A válasz egyszerű: részben illegálisan, többnyire pedig kihasználva a mi figyelmetlenségünket. A PimEyes oldalon anonimizált igazolvány másolatot kérnek a regisztrációhoz… Ugye nem gondoljuk, hogy az így feltöltött képeket nem tárolják, nem őrzik meg!
További veszély, hogy mi van akkor, ha a szoftver téved?! Mi történik akkor, ha esetleg bizonyítási eljárásokban, hivatalos ügyekben tévesen azonosítanak valakit e módszerrel. Sajnos a tengeren túli bűnüldöző szervek előszeretettel használják ezeket a szoftvereket.
Végül, de nem utolsó sorban a gyerekeink is veszélyeztetté válnak. A Clearview például csak azután szüntette meg a 14 év alattiak kereshetőségét, hogy Kashmir Hill írt a jogsértés-gyanús esetekről. Hill művének címe eléggé beszédes: az arcod hozzánk tartozik, a miénk (Your face belongs to us)⚠️⚠️⚠️
Szóval egyre több arcképet használó szoftver érhető el, melyek többnyire jópofának és veszélytelennek tűnnek. Ilyen a MyPuzzle alkalmazás is, amelyről korábban itt írtam:
https://www.facebook.com/share/p/j96mPSNdrUdyBGvd/?mibextid=WC7FNe
A lényeg: legyünk tudatos internethasználók és óvatosan osszunk meg magunkról informàciókat❗️❗️❗️